A méhészek tovább élnek

méhcsipés rák méhméreg apiterápia

Mitől félti jobban a gyerekét? Egy méhcsípéstől vagy egy méhnyakrák elleni védőoltástól? Immár fél évszázada tudományosan is igazolt tény, hogy a méhek által termelt méreg már egészen kis mennyiségben alkalmas a rák megelőzésére. Ahelyett azonban, hogy az élelmiszerboltokban is lehetne kapni, adómilliárdokat költünk a spanyolviasz feltalálására.

A fél évszázaddal kicsit alul is becsültem a dolgot. Az Inform Africa cikke szerint már az ókori orvosok is alkalmazták a méhcsípést, de modern kori kollégáik megvetése miatt ez a tudás évszázadokig feledésbe merült.

A New York-i Rákkutató Intézet 1965-ös éves jelentésében már elismerte, hogy a méhészek között a legalacsonyabb az előfordulási gyakorisága a rák az összes típusának világszerte. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, a Journal of the National Cancer Institute, (1948 október), közzétett egy jelentést, Dr. William Robinsontól, amelyben azt állították, hogy ha virágpor adnak az élelmiszerekhez (az arány 1:10.000), akkor megelőzhető vagy látványosan késleltethető a rosszindulatú emlődaganat megjelenése.

Egy közelmúltban Németországban készült felmérésből az derült ki, hogy a méhészek 5 évvel élnek tovább, mint az átlagpopuláció. Bár ebben a jelentős különbségben bizonyára szerepe van egyéb, életmódbeli különbségeknek is. A méhészek ugyanis több időt töltenek a friss levegőn, több méhészeti terméket fogyasztanak, többet mozognak mint az átlag HírTV néző. Talán soha nem lehet szétválasztani, hogy ebben az öt értékes évben mennyi szerepe van a méhméregnek, a méznek, a virágpornak, a propolisznak, a friss levegőnek, a mindennapi mozgásnak, de minek is? Ezeket így együtt bárki bevezetheti az életébe anélkül, hogy most elrohanna méhkast vásárolni.

Egy francia vizsgálatban 2008-ban az derült ki, hogy a méhészek közt 1/100-ad része volt a rákos megbetegedések aránya, mint a többi vizsgált mezőgazdasági termelő között. Ez azért értékes megfigyelés, mert nem egészségesen élő méhészeket hasonlítottak össze uránbányászokkal, hanem azonos munkakörülmények között dolgozó emberek voltak az ellen minta. Valami tehát mégis van a méhészeti termékekben, ami korunk egyik leggonoszabb betegsége ellen dolgozik.

Bár semmi orvosi kutatás nem igazolja, de érdemes megfogadni Dr. John Anderson méhész professzor (Aberdeen Egyetem), javaslatát: “Tarts méheket és egyél mézet, ha sokáig akarsz élni. A méhészek tovább élnek, mint bárki más “.

Még egy jótanács:

Ne szupermarketben vásárolj mézet! Ha nem vagy lusta és megkeresed a hozzád legközelebb élő méhészt, háromszorosan is jól jársz:

  1. Egyrészt azokból a virágokból készült mézet fogod kapni, ami a környékeden nőtt. Ezzel jelentősen csökkenthető az allergiás tünetek, mint például a szénanátha kialakulása.
  2. Másrészt a méhek, miközben gyűjtögetnek, mellékesen beporozzák a környék virágait, gyümölcsfáit, amivel azok terméshozamát növelik. Én például imádom az ingyen almát, körtét és cseresznyét, amit egy bő termés alkalmával a szomszéd nekem ad, mert már nem fér a kamrájába. Belegondoltál már abba, hogy ez mennyi pénzt jelent?
  3. Harmadrészt, nem is kerül többe. Miközben alkudozol a méhésszel sokat meg is tanulhatsz tőle és a bolti ár alatt jutsz hozzá a mézhez. Sokszor kapok tőle ajándékba viaszt, propoliszt vagy virágport, amit az Intersparban soha nem kaptam.

Forrás: Inform Africa

Ez megosztható!

PinIt
Top