A kómás beteg hallja a körülötte elhangzottakat

Child sleeping on a medical bed in hospital ward

A Medical Tribune című orvosi szaklap januári száma (Havilap orvosoktól orvosoknak) címoldalon számol be az orvosok számára szenzációs felismerésről miszerint a kómás beteg hallja a körülötte elhangzott dolgokat és ezek a dolgok befolyásolják a felépülési esélyét. Még arra is volt ötlete a kutatást publikáló vezető szerzőnek hogy mi okozza ezt a gyógyhatást, bár az elmélkedésének vajmi kevés köze van a valósághoz.

Megmutatom hogyan lehet egy – egyébként hibátlanul kivitelezett – placebo kontrollált vizsgálatot nevetségessé tenni szakmai körökben.

1950-et írunk amikor először kiadják nyomtatásban L. Ron Hubbard által írt Dianetika – A szellemi egészség modern tudománya című könyvet. A szerző alaposan körüljárta nem csupán a teljes öntudatlanság során zajló elmebeli folyamatokat de a fájdalom, a fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők, drog vagy alkohol hatására fellépő részleges öntudatlanság során hallott mondatok következményeként kialakuló pszichoszomatikus betegségek teljes arzenálját. A könyv világsiker lett. Éveken át vezette a bestseller listákat és máig ötven nyelvre fordították le, köztük magyarra is.

Azóta eltelt 65 év. A Dianetika könyvet állítólag 24 millióan olvasták el. Kivétel lehet az a kutatócsoport akik mostanában fogtak 15, átlagosan hetven napja kómában fekvő sérültet (12 férfi 3 nő) és közülük nyolcat naponta négyszer fejhallgatón át érdekes történetekkel traktáltak míg a placebo csoportba került hét betegnek a fejhallgatójából csend szólt.

Hat héten át zajlott a kísérlet és az eredmény – mily meglepő – pont az lett amit Hubbard 1945-ben a saját katonai kórházában tapasztalt. Azok akik a családtagjaik által felmondott ismerős történeteket hallgatták gyorsabban  tértek magukhoz és a további felgyógyulásuk is látványosan rövidebb ideig tartott.

Sokkal látványosabb lett volna az eredmény ha nem változtatják meg szinte alapjaiban a Dianetika elveit. Ugyanis Hubbard leírja hogy aki a kómában fekvőhöz beszél annak a jelenléte, figyelme és a szándéka éppen olyan fontos mint a mondatok amiket mond. Nem gondolom hogy a magnó vagy az iPod személytelensége akárcsak megközelítené azt a sikert amit a családtag vagy barát tényleges jelenléte jelent. De még ezzel a lényeges megváltoztatással is sikert értek el a cikk szerzői.

Egy szomorú személyes érintettség ami miatt ezt most leírtam. Pár éve egy ismerősöm motorbaleset utáni kómában fekvő férjének próbáltam meg segíteni a fenti módon. Az orvosa vállát rántotta és teljesen szkeptikusan belegyezett, hogy beszéljek a mozdulatlan sráchoz (mi baja lehet tőle) de a családjának teljes tiltakozása végül megakadályozott abban hogy segítsek. Kidobtak a kórházból. Két éve volt ez. A fickó ma is kómában van.

De ne legyek teljesen ünneprontó. Nézzük a dolgok pozitív oldalát: az orvostudomány feltalálta a spanyolviaszt! Még két évtized és bekerül a tankönyvekbe és mire az unokáim lesznek orvosok teljesen napi gyakorlat lesz a Dianetika a kórtermekben. Még ha fejhallgatón át is. Az is jobb mint a semmi.

Forrás: Medicalnewstoday

Ez megosztható!

PinIt
Top