A mai zöldségekben nincs vitamin?

zoldsegek-vitamin-tartalmaEz egy lódítás, amit egy vitaminkereskedő terjesztett el széles körben. Napi több kiló zöldség és gyümölcs elfogyasztásának rémképével riogatta az embereket egy nem létező vizsgálatra hivatkozva. A valóság nem olyan nagy szenzáció, de érdemes tudni.

2006 áprilisában az Új diéta című lapban publikálta négy magyar kutató dietetikus a méréseik eredményét a piacon (és két szupermarketben) vásárolt paprika és paradicsom kálium és c-vitamin tartalmáról. A mérés több meglepő eredményt is hozott.

Egyrészt kiderült, hogy a paprikában van c-vitamin jelentős mennyiségben. Igazolást nyert, hogy nyáron és ősszel a legtöbb, de télen és tavasszal is számottevő mennyiség. Ezt sejtettük eddig is, de az meglepő volt, hogy a piaci és a szupermarketekben kapható paprika közt alig volt különbség, sőt a szupermarketekben vett mintákban egy picit magasabb volt a kálium tartalom. Talán az sem meglepő, hogy az ősszel vett mintákban kétszer annyi volt a c-vitamin mint a többi évszakban.

A Pannon Tudományegyetem 4 kutatója által mért paprika c-vitamin tartalma átlagosan 120mg volt, ami pontosan megfelel dr. Rodler Imre tápanyagtáblázatának.

Mennyi volt ez 100 éve?

Szent-Györgyi 1928-ban 100 gramm paradicsompaprikából 66 mg hexuronsavat nyert ki. (Csak később keresztelték el aszkorbinsavvá.) Ez látszólag csupán fele annak, mint amit utódai 2005-ben találtak a paprikában, de ez talán annak tudható be, hogy a kivonási és mérési módszerek azóta sokat fejlődtek.

Mennyi ez Amerikában?

1999-ben prof. Levine és munkatársai több száz étel, közte a paprika c-vitamin tartalmát mérték meg. 130mg/100g volt nyersen és 100mg főzés után.
Az is kérdés, hogyan változott 60 év alatt a labordiagnosztika és a mérési módszerek.  Ma, ha elküldök egy multivitamin kapszulát három államilag akkreditált laborba, 50-70% eltérést kapok a jegyzőkönyvekben. De a kérdés, hogy Márai Géza egyáltalán mért e bármit is. Ha igen, miért nem publikálta nyilvánosan?

Szerintem nem az a baj, hogy nincs vitamin a zöldségben és a gyümölcsben hanem az, hogy nem fogyasztunk belőlük néha napokig sem.

Referencia: Polyák É., Takács A., Faludy A., B. Müller K., Figler M.: A paradicsom káliumtartalma
és a zöldpaprika C-vitamin tartalma. Új Diéta, 6:(4.) pp.7-8. (2006)

Maradjon jól informált.

Csatlakozzon 5 518 heti hírlevél olvasónkhoz:

Ez megosztható!

PinIt

4 gondolat ezen: “A mai zöldségekben nincs vitamin?

  1. Péter István

    Köszönöm a hírlevelet. Mindig elolvasom őket.

    De ez a mostani valahogy nem áll össze.
    “De a kérdés, hogy Márai Géza egyáltalán mért e. Ha igen, miért nem publikálta nyilvánosan?”
    Ezt a két mondatot egyáltalán enm értem a hírlevélben leírt adatok alapján. Még egy kis guglizás sem segített.

    Jelenleg 4.000 mg C-vitamint eszek kapszulákban, vegyes csomag mellett. Elég lenne csak zöldségeket ennem? Mennyit? Az a 120mg/ paprika nekem nagyon kevésnek tűnik. Még úgy is, hogy a természetes vitamin jobb. Persze eszek zöldégeket, de most akkor mennyi zöldség kell és mennyi kapszula?

    • Natúr Hírek

      Állom egy havi vitamonodat, ha meg tudod mutatni nekem Márai eredeti publikációját.

      • Péter István

        Izé, én nem vagyok szakember, vagy kötözködő, vagy bennfentes, csak tényleg nem értem a cikket. Ki az a Márai? Ő az egyik dietetikus, aki méréseket végzett?

    • Natúr Hírek

      OK.
      Dr. Márai Géza, vagy egyesek szerint prof. Márai Géza állítólag megmérte a növények vitamintartalmát 1966-ban és 2000-ben.
      Úgy vette észre, hogy a vitamintartalom ma töredéke a 60-es évekbelinek.
      Ezt az eredményt lovagolta meg szinte minden ismert hazai vitaminkereskedő azzal az üzenettel, hogy ha a zöldségekben meg a gyümölcsökben nincs vitamin, együnk tablettát.
      De ez az eredmény olyan, mint a Columbo felesége. Mindenki beszél róla, de soha senki nem látta. De alkalmas arra, hogy az embereket lebeszéljük a zöldség/gyümölcs fogyasztásról. “Úgysem tudnak megenni napi 10 kilót” Erről írtam fentebb.

Comments are closed.

Top