A csontritkulás és a lisztérzékenység 5 rizikófaktora

Csontritkulás

Csontritkulás

Évtizedek óta elismerik, hogy a lisztérzékeny gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt szignifikánsan megnövekedett az oszteoporózis, vagyis a csontritkulás és a csonttörések kockázata, összehasonlítva azokkal, akik nem szenvednek lisztérzékenységben.

A közzétett adatok alapján a csontritkulás gyakorisága a lisztérzékeny betegek között 4%-tól akár 70%-ig is terjedhet.

A klinikák adatai azt mutatják, hogy a csontritkulás előfordulása a glutén intoleranciában szenvedő felnőttek körében a 30-40%-ot is elérheti.

A csontritkulás jellemzői és okai

A csontritkulás olyan betegség, amelyet a csont sűrűségének és ásványianyag tartalmának csökkenése idéz elő.

Az oszteoporózis három fő mechanizmusa közé tartozik a nem megfelelő csonttömeg, a túlzott csontreszorpció és az új csont elégtelen kialakulása a fejlődés során.

Egy adott korban a növekedés során megszerzett csonttömeg nem egyenesen arányos a megszerzett csontveszteséggel, amely számos okból adódhat, ideértve az életkorral kapcsolatos folyamatokat, a malabszorpciós szindrómákat, a krónikus szteroidhasználatot stb.

A csont növekedésének mértéke a pubertáskorban jelentősen eltérhet az egyének között.

Kimutatták, hogy a lisztérzékenység gyermekkori megjelenése és a gluténmentes táplálkozás gyermekkorban jelentősen csökkenti a csonttömeg csúcsértékét.

A csontritkulás egyik fő oka a csontképződés megváltozása a csontképződés és a csontreszorpció közötti egyensúly hiánya miatt. A csontfelszívódás elsősorban a csonttömeg csökkenését és a törések kockázatát növeli. Az új csont kialakulását speciális sejtek segítik elő, amelyek aktívan befolyásolják a csont mátrixot.

Számos kockázati tényező van, amely hozzájárul a csontritkulás kialakulásához a lisztérzékenység által.

1. A D-vitamin felszívódásának hiánya

A bélbolyhok a lisztérzékenység miatt nem tudnak megfelelően működni (zsíros széklet), ami megnehezíti a kalcium és a D-vitamin felszívódásá. Ez csökkenti a D-vitaminban található fehérjék számát és megnöveli a PTH szintézist, amely elősegíti a csont tömegének felszívódását és csontritkulást idéz elő.

2. A K-vitamin felszívódás zavara

A zsírban oldódó vitaminok felszívódás zavara, beleértve a K vitamint, gyakori probléma a lisztérzékenyeknél. Három protein féle található meg a K vitaminban, amely felszívódik a csontokban: oszteokalcin, MGP és az S protein.

Az oszteokalcin egy proteinfajta a csontszövetben, aminek szintézise a csontszövetből ered és a D vitamin aktív formuláját szabályozza. Az oszteokalcin ásványi kötőképessége K vitamint igényel a három glutamin savmaradéknak.

Az MGP megtalálható a csontokban, porcokban, lágy szövetekben, beleértve az ereket is. Az állatkísérletek eredményei szerint az MGP elősegíti a normális csontnövekedést és fejlődést.

A K vitamin függő antikoaguláns S protein is szintén a csontszövetből szintetizálódnak, de itt a csontanyagcsere nem tisztázott. Azoknál a gyermekeknél, akik öröklött S protein hiányban szenvednek, csontsűrűség csökkenés és véralvadás léphet fel.

A K vitamin szerepe a csontritkulásban olyan klinikai megfigyelésekből származik, amelyek kimutatták, hogy például a warfarin alkalmazása növeli a csigolyák és a bordák törésének kockázatát.

Eszerint, a K vitamin fogyasztása csökkenti a csigolya és csípőtörések kockázatát.

3. Magnézium-hiány

A magnézium hiánya további rizikófaktora a csontritkulásnak. Ennek oka, hogy a magnézium hiánya előidézi a kalcium rossz felszívódását és rontja a kalciumot szabályozó hormonokat. Számos humán tanulmány szerint a magnézium pótlás javítja a csont ásványi sűrűségét. Ez a hiány egyszerű laborítóriumi teszteken észlelt klinikai tünet. A magnézium-hiány szűrését rutinszerűen be kell vonni a csontritkulásban szenvedő, lisztérzékeny betegek szűrésébe.

4. Krónikus gyomorbántalom és metabólikus acidózis

A lisztérzékenységben szenvedő betegek krónikus hasmenése jelentős bikarbonátveszteséget és metabolikus acidózist idéz elő. A metabolikus acidózisban szenvedő betegeknél a bikarbonát kiegészítés csökkenti a vizeletben lévő kalcium-, foszfor- és hidroxiprolin- veszteséget, és támogatja az acidózis csontok egészségére gyakorolt negatív hatásait.

5. Hipogonadizmus

Az ösztrogén termelés és aktivitás csökkenése az egyik legfontosabb esemény az életkorral összefüggő csontritkulás kialakulásában.

Köztudott, hogy az ösztrogénhiány fontos szerepet játszik a csontritkulás patogenezisében (a betegség lefolyásában), nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is. A fiatal férfiak csont ásványi sűrűségének növekedése, és az idősebb férfiaknál ennek csökkenése összefüggésben van a szabad ösztrogén keringésével. Összességében elmondható, hogy a lisztérzékenységben szenvedő betegek alacsony keringő ösztrogénszintet mutatnak, ami hozzájárul a korai csontritkulás kialakulásához.

Ez megosztható!

PinIt
Top