Véget ért a H1N1 járvány?

h1n1 influenza vírus d-vitamin

Az egészségügyi hatóságok azért félnek a H1N1 influenzától, mert attól tartanak, hogy megismétlődik az 1918-as, több millió ember életét követelő járvány. Emiatt siettették az új influenza elleni vakcina előállítását. Bár tagadja minden érintett, de a gyorsaság a tesztelési eljárás megváltoztatását igényelte, emiatt elmaradtak hatékonysági és biztonsági vizsgálatok is.

A vakcinákban megjelent a korábban már veszélyesnek ítélt és kivonásra került thiomersal mint tartósítószer vagy olyan adalékanyag, mint a MF59, ami squalene-t tartalmaz és az egész (nem hasított vírus), amit korábban gyermekeknek nem is adhattak.

Az úgynevezett tesztelési időszak alatt semmi nem derülhetett ki arra vonatkozólag, milyen hatással van az oltás egy magzatra vagy egy csecsemőre, ennek ellenére bátran javasolta a legtöbb orvos a kismamák számára, főleg azután, hogy a hatóságok retorziókat helyeztek kilátásba azon orvosokkal szemben, akik más véleményen voltak. A legtöbb orvosnak a fenyegetéstől megváltozott a véleménye és olyanok is oltogattak, akik előtte ezt megtagadták.

Nem kis iróniát látok abban sem, hogy az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság (FDA) pár évvel ez előtt kismamák és gyerekek számára nem javasolta a tengeri hal fogyasztását annak higanytartalma miatt, mondván hosszabb távon neurológiai problémákat okozhat. Most ugyanez a hatóság javasolja a szezonális és a H1N1 vakcina beadását ugyanennek a csoportnak, miközben a benne található thiomersal több higanyt tartalmaz, mint az egészségügyi határérték.

Ugye, azzal a gondolattal is egyedül vagyok, hogy a járvány az oltóanyag elkészültének hetében kezdődött, naponta haltak meg kismamák a hírekben, majd az oltóanyag eladásának hetében bezártak az oltópontokat, eltűntek a kórházakból a H1N1 miatt haldokló emberek.

Akárhogy is, volt itt egy oltási kampány, aminek következtében állítólag az emberek harmadát beoltották. Érdekes, hogy több független felmérés azt hozta ki, hogy az emberek kevesebb, mint egy tizede oltatta be magát. Vagy az elszámolás, vagy a felmérések nem mondanak igazat, de a lényeg az, hogy a kampány véget ért, az oltópontokat becsukták és az egészségügyi miniszterünk is az új állásával van elfoglalva, nem ér rá rémhírekkel életben tartani az új influenzát. Most, hogy nem áll a raktárakban eladatlan oltóanyag készlet, talán higgadtabban olvassa Ön is a d-vitamin és az influenza kapcsolatáról szóló írásunkat. És ki tudja, mire jön a következő szezon, még emlékezni is fog arra, amit itt olvasott.

A D-vitamin jelenti az igazi védelmet az influenza ellen

Dr. John Jacon Cannell aki nem csupán gyakorló orvos, hanem egyben a Vitamin-D Council nevű szervezet vezetője is bemutatta, hogy a D-vitamin hatékonyan véd a szezonális influenza vírusával szemben. Dr. Norris Glick és Dr. Ellie Campbell pedig azzal egészítették ki adatokat, hogy az idei H1N1 vírusával szemben is meglehetősen hatékonynak találták a D-vitamint.

A munkájuk kiinduló pontja egy felmérés volt, amiben 7435 középkorú férfi és nő vérében mérték meg a d-vitamin szintet egy éven át minden hónapban. Az eredményt az 1. ábra mutatja.

d vitamin szint az evsoran a verben

1. ábra

 

Látható, hogy a főként napfény és részben a táplálkozás útján a szervezetünkbe jutó d-vitamin szintje nagyjából fele a februári minimum idején annak, mint amit a nyár végi maximumkor mérhetünk. A sötétebb sáv a 3723 férfi vérében mért átlagot mutatja, a világosabb oszlopok ugyanabban az időpontban a 3712 nőnél mért értékeket. A nagy szezonális ingadozás mellett az is megfigyelhető, hogy nyáron, amikor a d-vitamin fő forrása a napfény, a férfiak vérében valamivel több kering. A téli hónapokban, amikor pedig szinte kizárólag táplálék vagy szolárium útján juthatunk d-vitaminhoz, a nők kicsitt jobb állapotban voltak.

A fenti eredmény adta a kiindulási ötletet a kutatóknak, hogy megvizsgálják van e összefüggés a vér d-vitamin szintjének szezonális lecsökkenése és az ezzel szinte azonos időszakban előforduló influenza megbetegedésszám hirtelen megemelkedése közt. A következő ábra már az ő kutatásuk eredményét mutatja leegyszerűsítve:

d vitamin influenza

104 embert vontak be a vizsgálatba és három csoportra osztották a résztvevőket, akiket egy éven át figyeltek. A placebo csoport, akik csupán a megszokott módon a napozásból és a táplálékból nyertek d-vitamint, közel 80%-a az év során influenzás lett. A 800NE napi mennyiségben étrendkiegészítőt fogyasztóknak csupán elenyésző része, akik pedig 2000NE napi d-vitamint kaptak kiegészítésként, azok egyáltalán nem betegedtek meg. (mindössze egy, az is nyáron – szerk.)

Forrás: Epidemic influenza and vitamin D. Epidemiol infect 2007

Mások is hasonló eredményt mértek

Az eredmény nem egyedülálló. 2009 szeptemberében Dr. Cannell egy a Wisconsin Egészségügyi Központban dolgozó kollégájától kapott egy másik vizsgálatról hírt. Dr. Norris Gilck a következőket írta:

“Wisconsin Központban egy hosszú távú felmérést végeztünk 275 beteg és 800 munkatárs bevonásával. A vérük 25-OHD szintjét (a d-vitamin aktív formája – szerk.) monitoroztuk több éven keresztül és közben a betegek d-vitamin kiegészítést kaptak, a munkatársak pedig nem.

2009 júniusában, amikor Wisconsinban a legtöbb H1N1 megbetegedést regisztrálták, mindössze két résztvevő betegnek voltak influenza szerű tünetei (ILI) és lett pozitív a H1N1 tesztje. Az egyiküknek hosszú távú rezisztenciája volt, a másik egy gyermek volt, aki később betegedett meg. A munkatársak közül 103-nak volt influenza szerű tünete vagy dokumentált H1N1 fertőzése. Ezek közül csupán 11 dolgozott azon az osztályon, ahopl a beteg gyermeket kezelték. 

Figyelemre méltó a különbség, hogy a d-vitamin kiegészítésben résztvevő betegek közül mindössze kettő lett influenzás, miközben a munkatársaknál 103 a 800-ból, ami  több mint tízszeres különbség.”

Dr. Ellie Campbell egy Georgia államban működő családi rendelő orvosa írta ezt elolvasva, szinte azonos időben:

“Köszönöm a wisconsini információkat. Nekem szinte azonos anekdota szerű eredményeim vannak itt Georgiában. Mi vagyunk az egyike annak az 5 államnak, ahol a legtöbb H1N1 megbetegedést regisztrálták. Én megosztom a rendelőmet egy másik családorvossal. Miközben én megszállottan mérem a betegeim vérének d-vitamin szintjét, ő nem. Az ő páciensei közt hetente egy és tíz közötti influenza-szerű megbetegedés fordult elő. Nálam nulla. Az én pácienseim 2000 és 5000NE közti d-vitamin kiegészítést kapnak naponta és a vérük d-vitamin szintje 50-80ng/mL.”

Működött e a d-vitamin 1918-ban?

Bár 1918-ban a spanyolnátha járványakor még senki nem is gondolta, hogy létezik olyan anyag, hogy d-vitamin, most utólag megvizsgálva a történetet, érdekes összefüggéseket figyelhetünk meg:

  • A legtöbb megbetegedés az északi féltekén volt, ahol éppen tél volt.
  • Miközben nagyjából ugyan annyi fertőzést regisztráltak a csapatszállító hajókon a matrózok és a katonák körében, a matrózok közül csak negyed annyian haltak meg, mit a katonák közül.
  • Észak-Amerikában a legmagasabb halálozási arányt a bányászok közt jegyezték fel.
  • A francia hadseregben a fronton harcolók közt sokkal alacsonyabb volt az influenza előfordulása, mint a fronttól távoli táborokban (barakkokban) szolgáló katonák közt.
  • Az ideiglenesen létrehozott nyílt vagy sátras kórházakban Amerikában alacsonyabb volt a halálozási arány, mint a hagyományos kórházakban.
  • A tengeren lévő matrózok közül kevesebben fertőződtek meg, mint a kikötőben dolgozók közül annak ellenére, hogy a hajón az összezártság sokkal indokoltabbá tette volna ezt.
  • A nyugati fronton augusztusban eltűnt az influenza 1918-ban, és csak szeptember végén jelent meg ismét.

A fenti vizsgálatok és az 1918-as feljegyzések eléggé határozottan azt mutatják, hogy a vér d-vitamin szintje elég határozott védettséget jelent a H1N1 fertőzéssel szemben. Mi a csudáért maradt ez titokban eddig és miért oltogatunk kismamákat, csecsemőket és gyerekeket kétes hatású és mellékhatású vakcinákkal? Miközben teljesen egyértelműnek tűnik, hogy mindössze a megfelelő d-vitamin szintet kellene elérni a vérünkben.

Felmérések szerint az emberek túlnyomó része d-vitamin hiányban szenved:

  • 32%-a az orvostanhallgatóknak és orvosoknak D-vitamin hiányban szenved.
  • 40%-a az átlag populációnak D-vitamin hiányban szenved.
  • 42%-a a színes bőrűeknek D-vitamin hiányban szenved.
  • 48%-a a 9-11 éves lányoknak D-vitamin hiányban szenved.
  • 60%-a a kórházi betegeknek D-vitamin hiányban szenved.
  • 76%-a a kismamáknak D-vitamin hiányban szenved, aminek következtében ők szülik azon gyerekek 80%-át, akik szintén D-vitamin hiányban szenvednek.
  • 80%-a a házi gondozott betegeknek D-vitamin hiányban szenved.

Ez az eredménye annak a propagandának, amit orvostársadalmunk az elmúlt 35 évben kifejtett a d-vitamin forrásokkal szemben. Egy időben óvták bőrünket a napfénytől és csökkentették le a kereskedelemben kapható d-vitamin tartalmú étrendkiegészítők méretét a már alig hatásos 400NE/nap értékre. Mindössze 10-15 perc napozás úgy, hogy a testfelületünk 40%-a fedetlen, nyáron 10000-15000NE d-vitaminhoz juttat bennünket teljesen ingyen. A napvédő krémek idétlen és szükségtelen alkalmazása ezt a forrást megszünteti. Az elégtelen és csökkenő halfogyasztás, a d-vitamint szinte már nyomokban sem tartalmazó csökkentett beltartalmú tejfogyasztás és az elégtelen (napi 400NE) ajánlások együtt ezt az állapotot idézték elő.

Hogy a pusztítás teljes legyen, az orvosok zöme azt híreszteli, hogy a vitaminoknak semmi hatása nincs az influenza elleni védekezésben. Ezt az elmúlt hónapokban legalább tíz esetben nyilatkozta a TV-ben Falus Ferenc országos tisztifőorvos. Kíváncsi vagyok, hogy csupán a fenti három, több ezer emberen mért klinikai példa elolvasása után hogyan magyarázná az eredményt? Valószínűleg azt mondaná, hogy kevés ideig (2-3 év) és kevés emberen (több mint 2500) végzett vizsgálatból nem lehet következtetést levonni. De emlékezzünk arra, hogy a kétes hatékonyságú vakcinájukat mindössze egy tucat emberen tesztelték egy hónapig, majd teljes lendülettel rászabadították a kismamákra és a csecsemőkre is.

Amennyiben Ön fel tudja emelni a vérének d-vitamin szintjét 40-60ng/mL fölé és meg is tudja tartani, akkor megszabadulhat a krónikus fájdalmaktól, tovább fog élni, csökken az esélye a rákra, kevesebbszer fog megfázni, és a szezonális és mindenféle új influenza is ritkábban éri el.

Dr. Eisenstein 6 lépéses tavaszi D-vitamin programja:

Tudományos tény, hogy az alacsony d-vitamin szint és a probiotikumok kis mennyisége sok betegség rizikóját megemelik. A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmaznak (baktériumok vagy gombák), melyek az emésztés során megszámlálhatatlanul sok létfontosságú tápanyagot állítanak elő számunkra. Képzelje, hogy a vérnyomásának a csökkentésére is először d-vitamint és probiotikumot kellene felírnia minden orvosnak.

Ha csökkenteni szeretné az esélyét egy diabéteszre, egy szívrohamra, némi reumás fájdalomra, megfázásra vagy influenzára és még számos egyéb kórra, a d-vitamin és a probiotikumok jelentsék a védekezés első számú eszközét. A saját pácienseim közt a d-vitamin, probiotikum és a csirkeleves éppen olyan gyógymódok, mint a legmodernebb gyógyszerek és legtöbb esetben hatásosak is. Tavasszal próbálja ki az alábbi programot:

  1. Méresse meg a vérének 25(OH)D szintjét.
  2. Legyen biztos benne, hogy az egész családjának 50-80ng/mL felett van. A legtöbb esetben kisebb lesz az elején, mint 30ng/mL.
  3. Ha egy nap nem tölt napfényben legalább fél órát, akkor 45kg testsúly felett szedjen 10000NE d-vitamint étrendkiegészítőként.
  4. 45kg testsúly alatti gyermeknek elegendő 5000NE naponta.
  5. Amikor a megfázás vagy az influenza első tüneteit észleli magán, akkor testsúly kilogrammonként 2000NE d-vitamint vegyen be naponta 7 napon keresztül.
    1. Példák jellemző testsúlyok esetén:
      1. 22kg  50000NE/nap
      2. 45kg100000NE/nap
      3. 90kg200000NE/nap
  6. És természetesen csirkehúsleves

további cikkünk a témában: Minden amit a d-vitaminról tudnia kellene

Ez megosztható!

PinIt
Top